Takács Károly ht. őrmester - Horthy Miklós
Amikor a londoni olimpián, ma 64 éve, 1948. augusztus 4-én a Takács Károly sportlövő átvette Sigfrid Edström NOB-elnöktől az aranyérmet, egy angol újságíró észrevett valami furcsát. „Bal kézzel fogott kezet. Ez talán valami magyar szokás.” - mondta. „Nem uram – szólt közbe a Nemzeti Sport tudósítója –, a mi világbajnokunknak nincs jobb keze. Bal kézzel lő, és azt használja kézfogásra is.” „Akkor szerencse, hogy nem azt a kezét vesztette el, amelyet a lövéshez használ.” - válaszolt az angol.” „Nem uram – jött a felelet. – Takács jobbkezes volt, amikor egy robbanás következtében elvesztette a jobb kezét.” „ Milyen csodálatos – ámuldozott az angol újságíró. – El tudom képzelni, hogy milyen sokat gyakorolt, amíg meg tudott tanulni bal kézzel lőni.” „Sérülése után fél év múlva Takács már bal kézzel lőtt a világbajnokságon” - hangzott a válasz.
A 38 éves Takács Károly különleges körülmények között nyerte meg a gyorspisztoly versenyt Londonban, és különleges körülmények között jutott el az olimpiáig. Bár a birkózással és síeléssel is próbálkozott, legjobban már kamaszkorában a lövészet érdekelte. Szegény családból jött, más lehetősége nem volt rá, hogy a sportot gyakorolhassa, mint a hivatásos katonai pálya. Középiskola után tiszthelyettesi iskolába ment, és a Honvéd versenyzőjeként indult a versenyeken. Mint fegyvermester hivatásos őrmesterként szolgált a hadseregben, és eközben szépen ívelt felfelé a sportkarrierje. Eredményei alapján az 1936-os berlini olimpiai keretben is ott lett volna a helye. Az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégsem indulhat: az ódivatú magyar szabályzat csak tiszteknek adott lehetőséget az olimpiai részvételre, tiszthelyetteseknek nem. Óriási csalódás volt ez neki, különösen azért, mert Berlinben a sportlövészet minden aranyérmét svéd és német altisztek nyerték, rosszabb eredményekkel, mint amit ő itthon produkált.
Takács mégsem adta fel. Elhatározta, hogy az 1940-es olimpiáig megszerzi a tiszti fokozatot. Eközben sorra nyerte a magyar versenyeket. 1938-ban egy hadgyakorlaton végzetes baleset érte. Egy kézigránát szétszerelés közben felrobbant a jobb kezében, csuklóból amputálni kellett. Ez nemcsak a sportkarrierjének jelentette a végét, hanem a hadseregből is le kellett volna szerelnie. Ezért a lábadozás idejét nem a kórházban, hanem a lőtéren töltötte, még aludni sem járt haza. Néhány hónap alatt megtanult bal kézzel lőni. Elöljárói kérvénnyel fordultak a kormányzóhoz, hogy „testi fogyatékosként” is megmaradhasson a honvédség kötelékében. 1939 tavaszán megjött a válasz: „Takács Károly ht. őrmesternek a tényleges szolgálatban kivételes kegyelemből való meghagyását engedélyezem: Horthy.” A kivételes kegyelmet igyekezett megszolgálni: még abban az évben első helyezést szerzett az országos gyorstüzelő-pisztoly versenyen, majd csapatban aranyérmet szerzett Magyarországnak a luzerni világbajnokságon is. Tiszti kinevezése is a küszöbön állt, így keményen készült az 1940-es olimpiára. Hamarosan azonban ismét szertefoszlottak az álmok: Nyilvánvalóvá vált, hogy a háború miatt az olimpiát nem rendezik meg, ahogy a következőt sem. Takács a háborúban hivatásos tisztként teljesített szolgálatot, és folyamatosan megvédte országos bajnoki címét.
12 évvel azután, hogy kihagyták az olimpiai keretből, végre utazhatott. A londoni játékokon hamar kiderült, hogy a gyorstüzelő pisztolylövés versenynek három esélyese van, a 36-os aranyérmes svéd Ullman, az argentin Valiente, és a magyar Takács. Az első napon 286 körrel holtverseny alakult ki hármuk között, ezért a másnapi döntőt soha nem látott, felfokozott érdeklődés kísérte, más sportágak olimpikonjai is ott álltak a nézőtéren. Takács vezetett, de az utolsó előtti körben mégis majdnem búcsúznia kellett az aranytól. 50 pontot, azaz telitalálatot lőtt, de előtte, még mielőtt célzott volna, véletlenül elsült a pisztolya. Az argentinok azonnal óvást jelentettek be, a magyar MOB-küldöttség pedig az óvást óvta meg. Mindenki a szabálykönyvet lobogtatta idegesen, a hangos vita fél óráig tartott. Csak egyetlen ember maradt nyugodt: Takács Sándor, aki ezalatt némán a célra tartást gyakorolta. Végén a NOB meghozta döntést: a magyar sportlövő folytathatta a versenyt, a pontjai érvényesek.
A jelenlévők biztosak voltak benne, hogy ekkora feszültség után, ráadásul óriási hangzavarban lehetetlen lesz jól lőni. Egyesek már gratuláltak is az argentin versenyzőnek. Takácsot azonban nem zavarták a külső körülmények. Edzésmódszere része volt, hogy a lőtéren megkérte a jelenlévőket, hogy lármázzanak, amikor gyakorol, és így tökéletesítette koncentrációs képességét. Fogta a fegyverét, célzott, és újra ötször talált a tízesbe.
Az eredményhirdetést követően a riporterek lerohanták Takácsot, mindenki tőle kért nyilatkozatot. Ekkor is csendben maradt. A zakója belső zsebéből kivett egy papírt, amire előző este megfogalmazta győzelmi nyilatkozatát és átadta az újságíróknak. „Biztos voltam benne, hogy megnyerem - mondta. A verseny előtt volt időm bőven, ezt a nyilatkozat megírására használtam fel. Nem szeretek kapkodva beszélni."
Később sem a bőbeszédűségéről vált híressé. Újabb négy évig edzett a maga építette lőpályán Tatán, és a helsinki olimpián is aranyérmet szerzett. Az előre megírt győzelmi nyilatkozat megint csak ott volt a zsebében. Visszavonulása után sportlövészetet oktatott, tanítványai között olimpikonok szerepeltek. „Úgy gondolom, nem vagyok különösen tehetséges, -mondta sikerei csúcsán. A szorgalomnak köszönhetem a sikert.”
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Pression arterielle est comment poupe votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur sentiment pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent perseverent b gerer offre sang loin de votre coeur. Chaque culture votre determination bat, il pompe le sang tout au long vos arteres a la prendre facilement de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/cialis-femme-prix-quebec/
What is a sturdy blood power
(AGrexevevy, 2018.10.07 11:09)